Lehet, hogy a cím egy kicsit teátrálisnak tűnik, de amikor megkaptam az eredményt, és kiderült, hogy valószínüleg PVNS-em van,  megijedtem egy kicsit. Miután a leírásokban elsősorban tumorként szerepelt, persze rögtön a legrosszabra gondoltam. El kellet telnie egy kis időnek, amíg józan fejjel utána tudtam érdeklődni, hogy pontosan mit is jelent ez a négy betű.

Tudom, hogy picsogásnak tűnhetnek a gondolataim, de azt tudni kell, hogy a diagnózist megelőző 32 évben semmilyen komolyabb betegségem nem volt, az évi rendes megfázásokon kívül. Ráadásul nem is jártam kórházban a mandulaműtétem óta, ami azt hiszem kb.  8 éves koromban volt.

Az MR eredménnyel tehát visszamentem az orvosomhoz, aki rögtön mondta, hogy be kell feküdjek, mert egy rövid kis artroszkópos műtét keretében venne némi szövetmintát. Igazából nem volt mit mondanom erre, hát csinálja gondoltam, jobb a bizonyosság, bár azért kicsit be voltam szarva, mert mint az előbb is említettem, nem volt részem ilyen mókában már jó ideje.

2012. júniusában aztán meg is történt a beavatkozás, rövid altatás után kellemesen ébredtem, egy viszonylag elviselhető fájdalomszinttel (bár lehet, hogy ezt csak most gondolom így) , és másnap boldogan mehettem haza, átmosott térddel, és ami a vicces, hogy a legjobban a drain cső eltávolítása fájt, azt hittem, beszarok, amikor a nővér kihúzta. A szövettan eredménye aztán igazolta az MR-en látottakat, így már teljes lett a bizonyosság.

A szövettan eredményének tudatában orvosom elmondta, hogy el kell távolítani a térdemből a nem oda illő burjánzó részeket, és annak ellenére, hogy specialistája a minimálsebészeti eljárásoknak, de ezt fel akarja tárni elölről, mert úgy látja biztonságosnak és igazán jól csak úgy tudja kitisztítani. a térdem. Mutatott egy vonalat a térdemen, hogy kb. mekkora vágást fog csinálni, ami finoman szólva nem töltött el túlzott lelkesedéssel. Azt is mondta, hogy szerencsére pont ráér műteni egész nyáron, úgyhogy kapok hamar időpontot. 

Kaptam is kevesebb mint egy hónapra. Csodás nyár nézett elém.